Valami újra kezdődik
Pár éve elhagytam valami fontosat. Valami olyat, amiben kiteljesedtem. Valamit, amire kaptam reakciókat, véleményeket, amikről újabb és újabb gondolatok indultak el bennem.
Elhagytam mindezt valami olyanért, amiben hittem, hogy valami újabb jót hoz az életemben. Sajnos ebben lassan több a fájdalom, mint a jó. Így úgy döntöttem, itt az ideje, hogy újra kiteljesedjek abban, ami én vagyok! Szóval, kedves régi és új olvasóim, remélem megtaláltok, és újra szívesen olvassátok soraimat.
Örülnék, ha reagálnátok is, hiszen én is abból építkezhetek, és nyilvánvaló, hogy nem csak az lehet helyes, amit én gondolok. Nyilván, csak a kulturált megnyilvánulásokkal tudok mit kezdeni, és sem vitát, sem ócsárolást nem tűrök meg. Kérlek hát Titeket, mindenki úgy szóljon hozzá, hogy az senki számára ne legyen bántó!
Rengeteget gondolkoztam azon, hogy mi kell, mennyire naivnak kell lenni ahhoz, hogy valami reményéért feladjuk önmagunkat. Egyáltalán helyes ez? Miért hiszünk annyira mások szeretetében?
Nyilván, szükségünk van arra, hogy szeressenek, és hitetlenkedve nem lehet élni. Én legalábbis képtelen lennék rá. Ugyanakkor ezzel azt is vállalom, hogy ha csalódom, akkor az mélyebben fog érinteni.
És amennyiben csalódunk, hihetünk abban, hogy a megbánás valós, és tényleg nem követi el többet ugyanazt a hibát? Lehetséges ez? A jelenlegi tapasztalatom sajnos az, hogy nem! Hiába minden csodálatos ígéret.
Az elmúlt napokban is kedves barátokkal csak a kérdéseket tettük fel. Miért egyszerűbb bántani a másikat, ahelyett, hogy a probléma kerülne megoldásra? Hiszen ezzel csak további problémákat generálunk...
Tudom, ezek csak kérdések, de próbálom megtalálni a válaszokat.
Mostanában valóban ezeken is gondolkozom, de lassan eljutok arra, hogy egyáltalán érdemes e foglalkozni ezzel a problémával. Vagy érdemesebb e egyszerűen csak elengedni. Mert semmi mást nem teszek, mint csak magamat idegesítem, és gyötröm a válaszok megtalálásával. Akkor inkább megtalálom újra önmagam.
Van egy csodálatos állásom, és barátaim, családom, akik szeretnek. El kell fogadnom azt, ha van olyan, aki nem, csak azt mondja, de a tettei egyértelműen az ellenkezőjét bizonyítják (vagy legalábbis a tettei többsége). Ebben az esetben viszont nem adok tovább ezeknek az embereknek a véleményére. Hanem egyszerűen csak újra elkezdek írni!
Elkezdek írni, és a saját igényeimre figyelni. Mindig azt mondják, hogy legyek kicsit önzőbb. Na ezzel biztosan feladnám önmagam.
Témákban ugyanúgy lesznek vegyesen, ahogyan régen is. Remélem szívesen olvastok majd 😇 Várom a kommenteket is 😊
Kívánok Nektek csodaszép estét!
Örülök, hogy újra kinyitottad lelked ajtaját, és immár megerősödve, talán egy tisztább, erősebb belső hangtól vezérelve újra elindulsz Az Úton. Azon, mely a félelmetesnek tűnő Ismeretlenbe, a Mindewnt is magába foglaló Semmibe vezet. Oda, ahová nincs kitaposott ösvény, hiszen előtted még senki sem járt errefelé. Ezt a tájat neked kell felfedezned! Ez csakis előtted nyílik meg! Hiszen bensődet csakis te láthatod, érezheted, élheted meg! Az út, amin elindulsz, az Önismeret Utja. Készülj fel, hogy rengeteg veszély leselkedik rád! Át kell gázolnod az Önhazugságok sűrű Vadonján, mely valahol a mélyén rejti az Önsajnálat posványos mocsarát, melybe már annyian belefulladtak. Aztán az Önteltség sziklarengetege is gördíthet eléd akadályokat úgy, hogy észre sem veszed, és máris belezuhansz a depresszió mély völgyébe, ahonnan nagyon nehéz egyedül kimászni. Viszont, ha megfogadod a távol-keleti bölcsek tanácsát, és mindig csak a következő lépésre figyelsz, akkor utad simább ugyan nem lesz, de tán kikerülheted a veszélyek nagy részét, hogy asztán elérd az Álmok Földjét. Ott, ahol az Önszeretet csodás, meleg tengerében lubickolhatsz, sütkérezve az Önbizalom napjának ragyogó fényében, mmely olyan energiákkal képes feltölteni, mint semmi más. Kívánom, hogy ezen az úton leld örömed, hogy találj rá arra a valakire, aki benned lakik mélyen, elrejtve, aki Te vagy! Hántsd le róla azokat a koszos göncöket, gúnyákat, melyeket a Környezet, az Ősök aggattak rá, hogy aztán pőrén, meztelenül álljon előtted.... És ha ez megtörténik, ess vele őrjítő szerelembe! Tedd magadévá! Egyesülj vele, hogy mint a bábból kikelő pillangó, te is csodás metamorfózison átmenve, képes legyél repülni önnön erődből!
VálaszTörlés