Már látszik a fény az alagút végén

 

Már jó ideje tudom, hogy mi a helyes lépés. Sajnos eddig a körülmények megakadályoztak bizonyos lépéseket. De az elmúlt pár hét eseménye (még ha elsőre nem is úgy tűnt) elém sodort jó pár lehetőséget. Gondolkodás nélkül élek is most már ezekkel, és vissza se nézek!

Az elmúlt pár nap pokla csak megerősített a döntésemben. Ez úton is szeretném azoknak megköszönni, akik mellettem voltak most ebben az időszakban, és "fogták a kezem". Az idegesség sajnos produkált pár fizikai tünetet, de már ezek is lecsengtek. Hogy az egyikőtök bölcs szavait idézzem: "Elmebetegek mindig is voltak és lesznek is". Ez így van, de én most már egy ilyet sem vagyok hajlandó az életemben tartani. Sem nárcisztikust, sem hozzá tartozó elmebeteget. Az ilyen emberek szórakoztassák egymást.

Szóval csakis előre! Végre látom az alagút végén a fényt, és pár hét múlva elkezdődik egy új élet. 

Ma főzés közben régi nagy kedvenceket hallgattam. És belefutottam egy olyan zenébe is, ami már több, mint 20 éve az egyik szívem csücske. Gyerekként még nem nagyon értettem, de most már igen. És szeretnék hinni abban, hogy rám is várhat még ez... 

Ezzel a dallal kívánom mindenkinek, aki hasonló helyzetben van/volt, mint én már egy jó pár éve, hogy soha ne adjátok fel! Fel lehet állni, még ha nehéz is. Soha ne dőljetek be annak, ha bárki azt mondja, hogy "ennél neked úgysem jár jobb". De igen!!!

https://www.youtube.com/watch?v=AVmdFy5uzPg


Megjegyzések

  1. arpadhazy2021. március 5. 9:52

    Sose feledd: a múlt lezárult. Azt nem módosíthatod. A jövőd viszont előtted áll. Oly tisztán, mint a frissen esett hó. Abba olyan nyomokat hagysz, amilyeneket csak akarsz. Csakis rajtad áll. Mersz-e nagyot álmodni és mersz-e tenni azért, amit magadnak álmodtál. Előző bejegyzésed óta sok idő telt el. De nem nyomtalanul. Minden perc változtatott rajtad. Ahogy a lassan folyó patak is alakítja medrét, úgy alakított téged is az idő. Már megérezted azt a "hatalmat", amivel rendelkezel, és amit eladdig őseid elnyomtak benned. Már megtetted az első szárnypróbálgatásaidat. Lassan a rút kiskacsa fenséges hattyúvá változik és felszáll oda, ahová mindig is vágyakozott...

    És azt se feledd: a csalódások azok, amelyek igazán értékesek az életben. Ugyanis azokból tudsz tanulni. A dícséret csupán eltompít, önelégültté tesz...

    A megosztott dalról nekem ez jutott eszembe:

    https://www.youtube.com/watch?v=GgKVkBP4bok

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mostantól...

Kép
  Ez a szám nagyon jól leírja, ami bennem van. Mindössze annyi, hogy az utolsó pár másodperc már nem létezik. Túl sokszor néztem el, és bocsájtottam meg. Többet nem! Ma már azon is csak mosolygok, amikor eldobja a telefonját, mert váratlanul benyitok, és épp tilosban jár... https://www.youtube.com/watch?v=5jmJlN2A1Hw
További információk

Mert somerben lenni jó, és someresnek lenni egy érzés

Kép
Most kicsit visszamennék a múltba. Mert talán azzal tudom elmondani a legjobban, hogy számomra mit is jelent ez az egész. A Hasomer Hacair a II. világháborúban egy partizán szervezet volt, akik zsidókat mentettek. Köztük az én nagymamámat is.  Majd elteltek hosszú évek, míg a szervezet nem működött.  Aztán kb. 8 éves koromban a nagymamám kézen fogva vitt el egy tábor induló helyszínére. Akkor még el nem tudtam képzelni, hogy hova is megyek. Már a buszon megismertem az egyik embert, aki a mai napig az egyik legjobb barátom. Majd este a nyitóbulin a másikat is.  Majd az életem velős részévé vált a szervezet, a közösség. Először chanichként, majd madrichként üzemeltem. Éveken át minden pénteken találkoztunk a kenben, és jártuk az országot a táborokkal. És persze pluszként korizások, kirándulások. Örök életre szóló barátságok.  Találkoztunk több külföldről érkezett delegációval, de talán még akkor sem értettem igazán, hogy a somer nemzetközi szinten mit jelent. De aztán eljött 2003 és a 90
További információk

Mikor együtt dobbannak a szívek, mert hórázni egy életérzés :)

Kép
 Már jó ideje, hogy a tánc visszatért az életembe. Számomra ez mindig egy felszabadító érzés volt. De az elmúlt két nap különösen nagy hatással volt rám, így ezt most meg kell, hogy osszam veletek! A gyerekeknek mindig elmondom, hogy a hóra azért különleges, mert bárhova megyünk a világban, mindenhol ugyanazt fogják táncolni. A koreográfusok járják a világot, és tanítják a táncaikat. Így ennek hihetetlenül nagy közösségi ereje van. Tegnap ünnep volt az iskolánkban, ahol több osztálynak is táncot tanítottunk szeretett kolléganőmmel és barátnőmmel. A műsor úgy működött, hogy először az adott osztály eltáncolta a táncát, majd mindenki más is beállt az iskolából. Azért azt hagy mondjam el, hogy ez egy akkora iskolában, mint a miénk, nem kis tömeget jelent. Együtt táncoltak a pici elsősök az érettségizőkkel és a tanárokkal, és az össze többi évfolyammal. Egy szívvel, nevetve megtáncoltattuk az egész iskolát. Erre jött a mai nap. Szokásos pénteki Somer, csak most épp a Bálint Házban. Eleinte
További információk